Szeretettel várjuk a hetedik Rózsaszín szemüveg estre!
Rózsaszín szemüveg
Kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról
Kiss Noémi, Menyhért Anna
és Radics Viktória [alapító tag]
sorozata
2010. április 12., hétfő, 19 óra
Kosztolányiné Harmos Ilona – Írófeleség az írófeleségekről
Vendégeink: Borgos Anna, pszichológus, irodalomtörténész és Péterfy Gergely, író
Nyitott Műhely, 1123 Budapest, Ráth György u. 4.
Folytatódik a Rózsaszín szemüveg!
A tavaszi évad beszélgetésein Radics Viktória külföldi munkája miatt nem tud részt venni.
Így mindig két vendéget hívunk majd.
Örömmel jelentjük, hogy az első beszélgetés szerkesztett anyaga megjelent a Prae-hu-n:
A „férfias” Nemes Nagy Ágnes
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=2545&cat=3
Kosztolányi Dezsőné, Harmos, írói nevén Görög Ilona (Bp., 1885. márc. 22. – Bp., 1967. dec. 6.): színésznő, író. Sokgyermekes tisztviselő családból származott. A Színművészeti Akadémia elvégzése után a Magyar Színházhoz szerződött, játszott Nagy Endre kabaréjában, és Székesfehérváron is. 1913 májusában házasságot kötött Kosztolányi Dezső költővel. Ezután már csak alkalomszerűen lépett színpadra: Bárdos Artúr Modern Színpadán (1917), a Vígszínházban (1921). 1932–1938 között elbeszélései jelentek meg a Nyugat és a Szép Szó című folyóiratokban, műfordításai a Modern Könyvtár sorozatban. Kosztolányi Dezső halála után férjéről regényes életrajzot írt. 1948-ban kiadta ostromnaplóját. Összeállításában műsortanácsadók jelentek meg színjátszó együtteseknek. Élete utolsó szakaszában visszavonultan élt. (Magyar Életrajzi Lexikon)
Részlet a Tüzes cipőben című memoárból
1945. március 15.
„Ma egy éve … a hollywoodi soványítókúra …öt kilóval kevesebb leszek. Legalább huszonöttel vagyok kevesebb. A hajam hófehér. Nem ismernek rám az utcán legrégibb ismerőseim se, sokan félrefordulnak, rosszulesik így látniok. (…) Nincs semmim. Valami kevés pénzt kapok a kiadótól, nagyon keveset. Robinson Crusoe jár a fejemben. Hányszor képzeltem magam a helyébe, részletesen kiszínezve, hogy csinálnám én, hogyan csinálnám a puszta szigeten. Most végig is csinálhatom, és még Pénetekem sincs, egészen magam vagyok.”
Részlet a Burokban születtem című memoárból
„Gyűlölöm a nagy egészséget, a nagy biztonságot, s olykor mégis azon kapom magam, hogy hasonlítok mamához. Intézkedek, rendezkedek, úgy érzem magamban az életerőt, mintha óriás, léggel telt gömb lennék, s emelkednék a magasba, máskor meg mintha kiszivattyúzták volna a levegőt belőlem, bizonytalanul imbolygok, petyhüdten összecsuklok. Szörnyű két ellentét viaskodik bennem. Mintha papa és mama oly nagyon különböző természete, sőt fizikuma váltakozna bennem, sokszor napjában többször is. Sürgő-forgó, tevékeny, segíteni kész bábaasszonyból, bátor, harcos, vidám, izmos leányból beteg angyallá, sértődött ördöggé varázsolódok. Csak a színpadon lehet ennyi, s egymástól ily különböző szerepet játszani egy színésznőnek.”
Részletek az Írófeleségek portréiból
Babits Mihályné (Török Sophie) Tanner Ilonka
„Nem az irodalom a fontos a számára, hanem az irodalomtörténet. Írói nevét is az irodalomtörténetből kölcsönözte. Egész lénye papírszagú, olykor vécépapírszagú, használat után. Bocsánat a hasonlatért, talán nem is találó, de kínálkozott, s nem tudtam ellenállni. Annyi bizonyos, hogy testi és lelki higiénia teljes hiánya jellemzi.”
Füst Milánné – Erzsi
„Szörnyű dolgokat eszik és tálal vendégeinek. Valamit, ami olcsó, »kéz alatt« szerzett, s amit nagyon dicsér. Lóhúsból készült kolbászt, homokízű csokoládétörmeléket, selejtes tengeri halat, avas faggyúból pogácsát.”
Gellért Oszkárné Gizi
„Új lélektani eredmények vagy sejtelmek nem férkőznek hozzá. A cigaretta, az csak cigaretta, a rossz gyerek, az csak rossz gyerek. Az okokat nem kutatja. Haja hamvasszőke, szeme kék, hangja csengő. Ruháit otthon varratja. Oszi valószínűleg nem egészen hű hozzá, de tiszteli, és kicsit fél is tőle. Négy fia határtalan hatalmat ad neki, de nem él vissza vele. Egészében, kedves lélek.”
Karinthy második felesége, Bőhm Aranka – „az Aranka”
„Afrikai nő. Ez determinálja jó és rossz tulajdonságait. Fekete és fényes. Fényes és fekete, mint egy arab paripa, éles, mint egy arab kés, és olyan embertelen is. Cruelle. Ez a francia szó jut eszembe róla. Se ruhát, se társadalmi konvenciót nem tűr magán. Egykettőre leveti ezt is, azt is. Ellenben cifrálkodni szeret.”
„Az írófeleségekről szóló karcolatok a legkíméletlenebbek. Érződik bennük a szoros, mindennapos kapcsolat, az azonos »szociometriai háló«, a »Nyugat-feleségek« közössége, amelyben belterjesség, féltékenység és szolidaritás együttesen mutatkoztak meg. (…) Az »írófeleség« kategorizálással egyértelműen kijelöli pozíciójukat (többnyire csak asszonynevükkel és keresztnevükkel szerepelteti őket), amely valóban elsőrendűen meghatározhatta a partnerkapcsolatban és az irodalmi közvéleményben betöltött szerepeiket, ennek minden áldásával és a »másiknak lenni« minden nehézségével együtt. Felidézi jellemző gesztusaikat, külsejüket, személyiségüket, rejtett motivációikat, férjükhöz és a társasághoz való kapcsolatukat. Ő maga, illetve saját kapcsolata a feleségekkel közvetlenül nem bukkan fel a portrékban, az sem igazán eldönthető, melyikükkel állt bizalmasabb kapcsolatban (talán akikkel kissé elnézőbb). Azzal, ahogyan hozzájuk viszonyul, mégis sokat elárul önmagáról is. Az írások olykor az ellenségességig kegyetlenek; s bár szerzőjük nyilvánvalóan bizalmas közelségben állt a megrajzolt személyekkel, mégis mintha idegenként szemlélné őket. A rivalizálás pszichológiai motívuma nyilván szerepet játszott a portrék hangnemében, s ez a rivalizálás közvetetten a férjekről, a férjeknek is szól.” – Borgos Anna
Kötetei
Karinthy Frigyesről. Bp.: Múzsák, 1988.
Burokban születtem. Memoár, novellák, portrék. Összeállította Borgos Anna. Bp.: Noran, 2003.
Kosztolányi Dezső. Életrajzi regény. Bp.: Holnap, 1990.
Tüzes cipőben. Memoár. Bp.: Noran, 2004.
Válogatott szakirodalom
Bächer Iván: Húga a búnak – nol.hu, 2004. május 29. http://nol.hu/archivum/archiv-320321
Borgos Anna: Meleg burokból tüzes cipőbe… Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona két kötetéről. Üzenet, 2004/2. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/92/borgos.html
Borgos Anna: Portrék a másikról. Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn. Bp.: Noran, 2007. 218–307.
Károlyi Csaba: Nemzeti „soványítókúra”. Élet és Irodalom, 2004. július 9.
Perczel Zsófia: A „numerus nullus” regénye. Árgus, 2004/9.
Perczel Zsófia: Egy mániákus megfigyelő. Árgus, 2004/10.
Szilágyi Zsófia: Özvegy, burokban. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilonáról. Üzenet, 2004/2. http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/92/szilagyi.html
A burok és a kinyújtott karmok. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona: Burokban születtem. Korunk, 2004. szeptember http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2004&honap=9&cikk=7644
Rózsaszín szemüveg
Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai?
Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.
Korábbi alkalmak
1. A „férfias” Nemes Nagy Ágnes
Vendégünk volt: Térey János, költő
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=2545&cat=3
2. Erdős Renée „sikolyai”
Vendégünk volt: Bán Zoltán András, író, kritikus
3. A „leszbikus, kommunista” Galgóczi Erzsébet
Vendégünk volt: Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus
4. Szabó Magda, „a régimódi nagyasszony”
Vendégünk volt: Háy János, író, költő, drámaíró
5. Polcz Alaine, „az írófeleség”
Vendégünk volt: Kukorelly Endre, költő, író
6. Lesznai Anna – hímzés, szecesszió, emigráció
Vendégünk volt: Györe Balázs, író
További tervezett témák: Palotai Boris, Török Sophie, Tormay Cecile, Czóbel Minka és mások életműve
A sorozatot a Szépírók Társasága támogatja – a rendezvény A könyv utóélete program része.
