Szeretettel várjuk a tizedik Rózsaszín szemüveg estre!
Rózsaszín szemüveg
Kritikai beszélgetés a női írás hagyományáról
2011. február 21., hétfő, 19 óra
Pókhálóban
Czóbel Minka életműve
Vendégeink: Kiss Judit Ágnes, költő és Vaderna Gábor, irodalomtörténész
Nyitott Műhely, 1123 Budapest, Ráth György u. 4.
Örömmel írjuk, hogy az első két beszélgetés szerkesztett anyaga megjelent a Prae.hu-n:
A „férfias” Nemes Nagy Ágnes – http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=2545&cat=3
Erdős Renée sikolyai – http://prae.hu/prae/articles.php?aid=2978&cat=3
A Facebook-on a Rózsaszín szemüveg-csoportnak már 304 tagja van!
Szeretettel várjuk az újabb tagokat!
Czóbel Minka
(1855-1947)
"Czóbel Minka 'költészetünk furcsasága', verselgető, szabolcsi vénkisasszony, annyira ronda, hogy emiatt nem tud férjhez menni, írta róla Weöres Sándor (Három veréb hat szemmel. Magvető, 1982). Márton László pedig csak 'csúnya tündérként' emlegeti (Márton László: Utószó. In Czóbel Minka: Pókhálók. Jelenkor, 2000.). Ilyen és ehhez hasonló bókokkal halmozták el az 'anarcsi poétriát' (Pór Péter) az erősebbik nem képviselői. Czóbelről sokáig hallgatott az irodalomtörténet, napjainkban azonban egyre többen kezdik felfedezni 'kényes-finom virágillat borította verseit' (Kovács Sándor Iván), elbeszéléseit és misztikus regényeit.
Hosszú élete (1855-1947), titokzatos személyisége különleges irodalomtörténeti csemege. Rejtély ugyan, mit keresett ez a művelt, világlátott úrasszony a 'sötét Szabolcs' sárga, poros zugában, Anarcspusztán. Kisvárdától pár kilométerre még mindig áll az ősi bolthajtásos kúria, melyet 1820 körül építtetett a költőnő nagyapja, báró Balogfalvi Czóbel László. Az omladozó épület közvetlenül az önkormányzat mellett található. Óriási, ősi angolpark öleli körül, tóval, a tó fölött fahíd ível. A palatetős vályogépület dacol az idővel. Omladoznak a falai, a kertre nyíló terasz is csupán árnya önmagának. Az 1948-1956 közötti időszakban a Megyei Földhivatal községházának és orvosi lakásnak minősítette a kastélyt. Megjegyzésként említi, hogy a parkban halastó van. Ugyanekkor lajstromba veszi a szobákat: 'Szobák száma 9, a helyiségek száma 17. A park 10 kat. hold. Állapota gondozott'.( Margócsy József: Egy régi udvarház utolsó gazdái. Szöveggyűjtemény az anarcsi Czóbel család levéltári hagyatékából. Nyíregyháza,1988.)"
Radics Rozi: Anarcsi boszorkányok (Élet és Irodalom, 2010. szeptember 24.)
Kötetei
versek
Nyírfalombok (1890)
Újabb költemények (1892)
Maya (1893)
Fehér dalok (1894)
A virradat dalai (1896)
Donna Juanna (1900)
Kakukfüvek (1901)
Opálok (1903)
prózák
Hafia (1891)
A két aranyhajszál (1891)
La migration de l'ame (1897)
Pókhálók (1906)
A fekete lovas (1914)
Az erdő hangja (1914)
Báthory Erzsébet (1941)
Szakirodalom (válogatás az elmúlt néhány évből)
Pór Péter: Konzervativ reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége, Bp., Akadémiai, 1971. (Irodalomtörténeti füzetek, 73.)
Danyi Magdolna: Czóbel Minka, Újvidék 1980. Különlenyomat az Irodalomtudományi Dolgozatok I. kötetéből.
Kusper Judit: A szubjektum problémája Czóbel Minka lírájában, Irodalomtörténet, 2000/3., 435-462.
Kusper Judit: Ha a pókháló szövedéke fölfeslik valahol – Czóbel Minka: Pókhálók = „Jövőm emléke, múltamnak árnya”: In memoriam Czóbel Minka, Nyíregyháza, 2008, 127-147.
Pécsi Emőke: Pókhálóba szőtt szubjektum. A női szubjektivitás sajátosságai Czóbel Minka irodalmi alakjának és elbeszélő prózájának érintkezési pontjain. In: Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Bp., Ráció, 2009, 68-81.
Rózsaszín szemüveg
Milyen irodalmi minták állnak a mai női alkotók előtt? Lila ködben tapogatózunk? Hol van a női szerzők helye az irodalmi kánonban? Hogyan olvassuk a régi vagy nem is olyan régi könyveiket? Van-e még (vagy már) felfedezni való? Mennyire határozza meg a női szerzők olvasását a hagyományos – férfi – szempont- és elvárás-rendszer? Tényleg giccses locsi-fecsi a női irodalom? Okoskodó nők és kékharisnyák írják? Lektűr? Lányregény? Konyhatündérek csapongó ömlengése? Leszbikusok félrebeszélése? Unatkozó, macsó szeretőre vágyakozó, házasságtörő feleségek csupán terápiás hasznot hajtó, magánjellegű irományai?
Sorozatunkban megpróbálunk utánajárni, milyen sajátos és szuverén beszédmódokat alakítottak ki a múlt század alkotónői. Szeretnénk új szemszögből közelíteni hozzájuk, megkeresni erényeiket és gyengéiket, vonzó és elrettentő mintákat találni, női irodalmi hagyományt építeni, támaszpontokat keresni saját magunk számára. Levesszük a rózsaszín szemüveget.
Korábbi alkalmak
1. A „férfias” Nemes Nagy Ágnes
Vendégünk volt: Térey János, költő
http://www.prae.hu/prae/articles.php?aid=2545&cat=3
2. Erdős Renée „sikolyai”
Vendégünk volt: Bán Zoltán András, író, kritikus
http://prae.hu/prae/articles.php?aid=2978&cat=3
3. A „leszbikus, kommunista” Galgóczi Erzsébet
Vendégünk volt: Margócsy István, irodalomtörténész, kritikus
4. Szabó Magda, „a régimódi nagyasszony”
Vendégünk volt: Háy János, író, költő, drámaíró
5. Polcz Alaine, „az írófeleség”
Vendégünk volt: Kukorelly Endre, költő, író
6. Lesznai Anna – hímzés, szecesszió, emigráció
Vendégünk volt: Györe Balázs, író
7. Harmos Ilona – írófeleség írófeleségekről
Vendégünk volt: Borgos Anna, pszichológus, irodalomtörténész és Péterfy Gergely, író
8. Hervay Gizella: Költő vagy költőnő?
Vendégünk volt Nagy Gabriella, költő, író, szerkesztő, és Balázs Imre József, költő, irodalomtörténész
9. Kaffka Margit: Miért éppen ő?
Vendégünk volt Zeke Gyula, író,
További tervezett témák: Palotai Boris, Török Sophie, Tormay Cecile, Czóbel Minka és mások életműve
A sorozatot a Szépírók Társasága támogatja – a rendezvény A könyv utóélete program része.
