HATÁRTALAN KELET
Kiss Noémi: Bukovina, a metaforavidék
Bukovina egykori központjának huszonhárom zsinagógájából ma mozik, áruházak, kínai butik és romos kőfalak maradtak. Tyúkólak, kutyafuttatók. Czernowitz,Cernãuþi, Czerniowce. Mondhatjuk ukránul, németül, románul, lengyelül, mert rutének, huculok, ukránok, románok, örmények, lipovánok, magyarok, németek, zsidók éltek itt, s közös nyelvük a német lett. Csernovic határozottabb létezéssel bírt, mint más bukovinai városok, mert a régió központja volt, ráadásul nyugat és kelet határán áll. Ha valaki írásokból, emlékekből ismeri, akkor még nagyobbnak tűnhet, mint amilyen valójában.
Határtalan Kelet: Csernovic, Odessza, Kamenyec-Podolszk – ahogy dédapáink láthatták
Kulturális zarándoklat térben és időben, népek, kultúrák és vallások között történelmi századokon át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Wang folyó versei szervezésében, a Szombat folyóirat kulturális bédekkerként szolgáló, itt ismertetett lapszámával. Utazás légkondicionált, komfortos autóbusszal, szállások 4 csillagos szállodákban. Irodalom, zene, építészet, emlékezet, gasztronómia, beszélgetések és kaland minden mennyiségben. Tervezett dátum: 2013. április 4-11. között.
További információk: www.mazsike.hu, www.facebook.com/mazsike1988
Deportálás Transznyisztriába – beszélgetés a csernovici születésű Erdélyi Lajosné, Annival
Egy Szulica nevű faluban laktunk. Apám egy fakitermelő cégnél dolgozott. A favágókkal járta az erdőt, sokszor napokig. A felszereléséhez egy pisztoly is hozzátartozott, mert a favágók ittak és gyakran agresszívek voltak. Mikor én születtem, anyám fölment Csernovicba, mert ott voltak a szülei, és az egész családja. Anyám egyébként Bécsben érettségizett, szeretett volna egyetemre járni, de férjhez adták, a hagyományos módon, egy sadhen segítségével. Én Csernovicban születtem, de egy idő múlva visszamentünk a faluba apámhoz. Amikor hétéves lettem, anyám a városba költözött, hogy én ott járhassak iskolába. Ott kezdtem a román elemi iskolát, de otthon németül beszéltünk. A városban volt egy kétemeletes házunk, elég jómódúak voltunk.
A halál nyelvének költője – Kiss Noémi írása Paul Celanról
Több monográfia említi, hogy Celant magyar parasztok segítették a román határon. Sőt lehetséges, hogy a költő egy egész hónapot Budapesten töltött december táján. (Szabolcsi Miklós személyes közlése alapján.) Felmerült az is, hogy más zsidó kivándorlókhoz csatlakozva sikerült kijutnia Bécsbe. Ebben az időben ismerkedett meg Ingeborg Bachmannal, a később ünnepelt osztrák költőnővel. Bachmann néhány forrás szerint egy bécsi nyilvántartó hivatalban dolgozott és Celan mint emigráns épp itt jelentkezett be. A 20. század német irodalmának egyik legérdekesebb poétikai és személyes kapcsolata veszi kezdetét találkozásukkal. Verseik, gondolataik szoros rokonságot mutatnak, idézik és követik egymást.
Odessza szelleme – Sajó Tamás
Voroncov-világítótorony karcsú, fehér sziluettje – vékony gyertya, hajnalban kialvó, amilyennek Vera Imber látta ablakából – volt az, amit Hayim Nahman Bialik utoljára látott Odesszából. A Ruszlan gőzös, amely 1919-ben már elvitte Jaffába a zsidó értelmiség krémjét, most, két év után Gorkij közbenjárására még egyszer, utoljára kifuthatott Palesztina felé, fedélzetén az odesszai zsidó irodalmi élet utóvédjével, írókkal, lapszerkesztőkkel, tankönyvszerzőkkel, könyvkiadókkal. Bialik ládáiban is ott hevertek a nemrég alapított Dir könyvkiadó kéziratai, amely már csak odaát válik Dvir néven Palesztina vezető könyvkiadójává, alapítója pedig Izrael nemzeti költőjévé.
Polgár Lea: Félelmeink importja
A Halál Angyala akkor jött el hozzánk először, amikor megszületett a lányom, másodszor pedig amikor Apa el-költözött. Marcit ezután minden éjszaka meglátogatta a Halál Angyala. A hosszú virrasztások alatt kihámoztam a fiam elmondásából, hogy a nagyszüleitől hallotta az egyiptomi szabadulás történetét, és azóta sem tudja túltenni magát az egyiptomiakat ért legszörnyűbb csapáson, az elsőszülöttek halálán.
