Szegő János beszámolója a Rózsaszín szemüvegről a literán
http://litera.hu/hirek/czobel-minka-visszater
De miért lett ennyire fontos motívum Czóbel Minka állítólagos csúnyasága? – teszi fel a kérdést Menyhért Anna. Majd átfordítja a Czóbel-jelenséget férfi tematikába. Ha Czóbel férfi lett volna, ma ő lenne a konzervatív-modern remete, az anarcspusztai zseni, aki az Isten háta mögött élt, saját maga által választott száműzetésben, és eszünkbe se jutna arra gondolni, hogy randa volt. A nézőtéren ülő Németh Ványi Klári szerint, aki régóta kutatja a Czóbel-korpuszt, nem is volt csúnya Minka. És bedob egy másik érdekes szempontot: lehet hogy nem volt csúnya, viszont a maga társadalmi determinációján belül minden bizonnyal úriasan, kedélyesen antiszemita lehetett. Kiss Noémi az áthagyományozódott Czóbel-portrét összefüggésbe hozza a Czóbel-próza kvázi-önéletrajzi karakterével, a Czóbel-hősnők magányával és kilátástalanságával. Vaderna Gábor az irodalomtörténészek objektivitásával jegyzi meg, hogy Czóbel biszexualitása nem bizonyítható, ellenben nagyon érdekes társadalomtörténeti kontextust teremt. Menyhért Anna ennek a kontextusnak a veszélyét érzékelteti: Czóbelt így magán(y)élete kanonizálja, az életrajzi olvasatok pedig ellehetetlenítik a szövegek olvasását.